A fajta a Villányi-borvidéken tudja a teljes érési potenciált (a szüret sok esetben október utolsó napjai), cél a zöld jegyek elkerülése. A Dobogó, Csillagvölgy és Jammertal-dűlő termése. A szőlőtőkék 20 év felettiek, biztonságosan, már-már évjárattól függetlenül hozzák a magas minőséget. 1 tőke = 1 palack bor : A talaj adottságai miatt a meredek, szikár dűlőkön gyorsan lefolyik a csapadékvíz, így a magasabb szinteken lévő szőlőtőkéken kevés a lé a bogyóban, pici marad, koncentrált ízanyaggal, így a szőlőszemek apró, sörétszerű bogyókként érnek be. Az apróbb és a nagyobb/teltebb szőlőszemek között alapvető különbség van, hiszen más a mag, lé, kocsány és a héj aránya. A fajta nagyon sok napsütést igényel, annak hiányában nem tud beérni, így Villány fekvése révén nagyon előnyös a cabernet sauvignon fajta termesztéséhez. Nem cél az újhordós hosszú érlelés, inkább a 2-3 éves korában még izgalmas gyümölcsök megőrzése egy elegáns hordóhasználattal. Az érlelés végeredményeként egy fűszeres, nagyon elegáns, fajtajelleges bort várhatunk tőle. Cabernet sauvignon szőlőről A cabernet sauvignon az egyik legismertebb és legelterjedtebb kékszőlő fajta a világon. Az eredetileg Franciaországból származó bordeaux-i régióból indult el útjára, de hamarosan meghódította a világ legfontosabb borvidékeit is. E rendkívül népszerű szőlőfajta elterjedése és sikere jól mutatja, hogy szinte minden jelentős bortermelő országban megtalálható, és a borászok körében rendkívül kedvelt. A cabernet sauvignon különlegessége abban rejlik, hogy a világ különböző tájain, klímájában és talajában is kitűnő minőségű borok készíthetők belőle. A cabernet sauvignonból készült borok jellegzetesen erőteljes és testesek, rendkívül markáns tanninokkal és mély, gazdag gyümölcsös ízvilággal rendelkeznek. Az ízükben gyakran fellelhetőek a fekete ribizli, fekete cseresznye, valamint a fűszeres jegyek, mint a zöld bors és a vanília, ami hozzáad egy komplex és elegáns dimenziót ezeknek a kivételes boroknak. A cabernet sauvignon relatíve fiatal szőlőfajta, mely a bordeaux-i cabernet franc és sauvignon blanc kereszteződéséből származik, és első említése a 17. századra tehető délnyugat-franciaországi eredetű. Annak ellenére, hogy a 20. században világszerte a legnagyobb területen telepített szőlőfajtává vált, vezető szerepét az 1990-es évek elején a merlot fajta telepítései követték. A cabernet sauvignon sikere részben az egyszerű termesztési folyamatoknak köszönhető, hiszen vastag héja ellenállóvá teszi a rothadásnak, míg a kemény fás részek jól tűrik a fagyot. A belőle készült borok pedig kitűnnek a jó struktúrájukkal és a jól felismerhető karakterükkel. A cabernet sauvignon egy igazi ikonikus szőlőfajta, amely világszerte meghatározó szerepet játszik a borászatban.