Egy igazi közép-európai, kárpát-medencei fajta, amelynek számos szinonimája létezik és habár Magyarországon veszik a fajtát a legkomolyabban, a környező országokban is találkozni az olaszrizlinggel szép számban. Eredetét homály fedi, de az egészen biztos, hogy a Balaton elképzelhetetlen olaszrizling, és az olaszrizling Balaton nélkül. A Szent György-hegyi olaszrizling a birtok ikonikus tétele. A borba a három itteni területenk válogatott fürtjei kerülnek, melyek spontán fermentálódnak acéltartályban, majd 3 hónappot töltenek hordóban. Olaszrizling szőlőről Az olaszrizling a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó olasz vagy francia eredetű elterjedt szőlőfajta. Magyarországra Franciaországból került a 19. század közepétől, és az egyik leggyakoribb fehérborszőlő lett. A nagy filoxérajárvány során elpusztult szőlők helyébe ültették. Legjobb magyarországi termőhelyein, a Szent György-hegyen és Csopakon ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. Az Észak-Dunántúlon például Csopakon a leglágyabb, Badacsony és Balatonederics felé a savas jelleg erősödik és Somlón a legerősebb. Egy helyen belül a hegyek északi részén savasabb, délen lágyabb. Október első felében szüretelhető. Későn érő, ezért szereti a melegebb helyeket, a déli lejtőket. Bőven termő, kiváló minőségű fajta. olaszrizling egyedi jellemzője a nagy magnéziumigény; ennek hiányában hiánybetegsége alakulhat ki. A felvett magnézium jelentős része a termésbe és onnan a borba kerül, ezért bora izomgörcsök stb. ellen gyógyhatású. Magyarországon a badacsonyi borvidék bazalton termesztett olaszrizlingjeinek borában van a legtöbb magnézium.