Azt hihetné az ember, hogy egy könnyű sauvignon blanc került az útjába: gyümölcsös jegyek, sárgabarack, lime, citrom, és az elmaradhatatlan macskagyökér. Pedig ez a zenit, ami a Zeushoz hasonlóan az 5 z-vel kezdődő Király Ferenc nemesítés egyike. A pécsi kutatóban az elképzelés a következő volt: új, ellenálló fajtákat létrehozni egy világfajta és egy hagyományos magyar fajta keresztezésével. A zenit esetében a szülők az ezerjó és a bouvier voltak. 1976 májusában vették fel a nemzeti fajtajegyzékbe: kezdetben a hangzatos Badacsony 7 nevet viselte, majd zenit lett a neve, ami csúcspontot, tetőpontot jelent. Zenit szőlőről A zenit szőlőből készült bor egy viszonylag fiatal, fehér szőlőfajtából előállított ital. A zenit szőlőmagvait a kékoportól és az ezerjójútól keresztezték, és az 1980-as években hozták létre Magyarországon. A zenit fajtát elsősorban a könnyű és friss fehérborok előállítására használják. A zenit szőlő jellegzetességei közé tartozik az enyhén fűszeres, gyümölcsös ízvilág, melyet általában alacsonyabb savak kísérnek. A borok színe általában világos színű, az aranytól a halványzöldig terjedhet. A zenit bora frissességével és könnyed stílusával rendkívül kellemes lehet a tavaszi és nyári hónapokban. Az ízjegyek között megtalálhatók a citrusfélék, zöld alma, körte, és a virágos jegyek is. Az ital könnyed, frissítő és jó ivású, így ideális választás lehet könnyű salátákhoz, halakhoz vagy tenger gyümölcseihez. A zenit szőlőből készült borokat általában fiatalon, az évjáratukat követő első két évben fogyasztják el, hogy megőrizzék frissességüket és gyümölcsösségüket. A borászok azonban kísérleteznek ezzel a fajtával, és egyes esetekben érlelt verziókat is készítenek, amelyek komplexebb ízprofilokat kínálnak. Magyarországon a zenit szőlő népszerűvé vált a könnyed, mindennapi borok kategóriájában, és egyre több borászatban találkozhatunk vele.