A történet egy hiú császárról szól, akinek két csibész takács készít egy láthatatlan ünnepi ruhát, amit állítólag csak az okos emberek képesek meglátni. A császár és udvaroncai napokig ámuldoznak a láthatatlan szövet "szépségén", míg végül egy kisgyermek kiáltja ki az igazságot: a császár valójában meztelen! Ez a klasszikus történet remekül szemlélteti, hogy néha a legkisebbek mondják ki a legnagyobb igazságokat, és hogy a józan ész gyakran felülkerekedik a tömeg vak hitén. A történet arra is emlékeztet, hogy bátornak kell lennünk ahhoz, hogy kimondjuk az igazságot, még akkor is, ha ez ellentmond a többség véleményének.