Lelőhelye: Madagaszkár A hosszabb pontja kb 136,1 mm és kb 82,7 mm a legszélesebb pontja. A szivárvány minden színében és árnyalatában előforduló Fluorit 150–200 millió évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a fluort és más ásványi anyagokat tartalmazó forró vizet a magas nyomás hatására a földön lévő repedéseken keresztül felnyomta, ahol kölcsönhatásba léptek a kalciumban gazdag mészkő alapkőzettel. A kristályok a repedések mentén és a kőzet egyéb nyitott részein kezdték meg a kialakulásukat és így vált a ma már jól ismert Fluorittá. A neve is ezzel kapcsolatos ami a latin "fluere" szóból származik, aminek a jelentése "folyni". Nagyon szeretik a gyűjtők körében ugyanis nem csak sokféle színben fordul elő hanem egyes darabok fluoreszkálnak UV fény hatására. Az úgynevezett fluoreszcenciát a kristályrácson belüli ittrium vagy szennyeződései okozzák. A Fluorit fluoreszkálása során kibocsátott látható fény színe nagymértékben függ attól, hogy hol bányászták. A fluoreszkáló Fluorit színei rendkívül változóak, de a kék mellett a sárga, zöld, piros, fehér, lila színekben is fluoreszkálhatnak. Egyes darabokban egyidejűleg különböző színeket is mutathatnak hosszú és rövid hullámú UV fényben. A Fluorit rengeteg színben fordul elő de a legritkábbak amiket a gyűjtők is keresnek az a kék fluorit meglehetősen ritka. A sárga ami szintén nagyon ritka. A rózsaszín, a fekete és a színtelen Fluoritok is a legritkább színűek közé tartoznak.