A Labradorit lelőhelye: Madagaszkár, Atsimo-Andrefana, Ampanihy A Holdkő-Napkő lelőhelye: India, Bihar A Labradorit golyók átmérője 12 mm, a Holdkő-Napkő golyók átmérője 6 mm. A Labradorit, a lenyűgöző plagiklász földpát aminek a csodálatos fényjátékát labradoreszencencának neveznek. Kék, zöld, narancssárga, lila és még piros színekben és azok árnyalatában is pompázhat, ezzel lefedve a spektrum összes színét. Az átalakító és védelmező drágakő hírében álló labradorit évszázadok óta különleges helyet foglal el az emberiség történelmében. A Labradorit nevét a kanadai Labrador-félszigetről kapta. Első ismert lelőhelye a Labrador partjai mentén fekvő Paul Island (Pál-sziget) volt, itt az eszkimó őslakosságot protestáns hitre térítő morva misszionáriusok találták meg az ásvány drágakőváltozatát a part mentén heverő kavicsokban. Egy eszkimó azt mesélte róla, hogy egy bátor harcos egyszer megpillantotta a sziklák között rekedt Sarki fényt, a csillagokat és lándzsájával kiszabadította a belsejében lévő csillagokat a sziklákból. Néhány csillag azonban a kövekbe zárva rekedt, ezek fénye adja a Labradorit sejtelmes színeit. A Labradorit fémesen irizáló színei az apró „akadályokon elhajló fény interferenciájának köszönhetők. Egy kalcium- és nátriumföldpát (anortit és albit) homogén elegykristálya, de megfelelő hőmérsékleti és nyomásviszonyok között valójában anortit és albit egyenletesen sorakozó vékony (a fény hullámhosszához hasonló vastagságú) lemezkéinek párhuzamos összenövése alkotja. E kristálylemezkék optikai rácsként viselkednek, és ez okozza ez a nem mindennapi irizálást. A szakmában "parkettás" szerkezetnek is szokták nevezni, így könnyebben megérthető, hogy helyezkednek el ezek a lemezek. Ez a karkötő olyan Holdkőből készült ami új anyagnak számít, sötétszürke színe az csillogó napkövekkel igazán különlegessé teszi. A csodás adulár effekt mellett, aranylóan csillogó kis Hematit lemezkék is adják Neki a különleges fényét. Holdkövek színe attól függ mennyi a vas tartalma. Megjelenése a félig átlátszótól az átlátszatlanig, és színtelentől a fehérig terjedhet, de előfurdulnak szürke, bézs, barna, vörösesbarna, narancssárga, zöldes vagy sárgás, fekete színben is A sötétszürke Holdkőnek a színét a Goethit (vas-oxid) zárványok adják. A Holdkő egy ortoklász földpát, aminek a felületén selymes fényjáték látható, ezt hívják adulár effektnek. Ezt az effektet macskaszem-effektusnak is szokták nevezni. Némelyiken Holdkőben négysugaras csillagokhoz hasonlító fényjátékok jelennek meg, ezek a fajták nagyon ritkák. Ennek a karkötőnek az a különlegessége, hogy egybe nőtt a Napkővel. Ez azt jelenti, hogy a csodás adulár effekt mellett, aranylóan csillogó kis Hematit lemezkék is adják Neki a különleges fényét. A Holdköveknek is nagy a történelmük így pár érdekességet még megemlítek. Az ókori civilizációk is használták gyönyörű díszként és erőteljes talizmánként. A rómaiak azt hitték, hogy holdsugarakból alakult ki. Mind a rómaiak, mind a görögök a holdkövet holdisteneikhez társították. Plinius római természettörténész találta ki ennek a drágakőnek a nevét, amikor azt írta: "A holdkő csillogó megjelenése a holdfázisokkal együtt változik, , Ez a hiedelem egészen a 16. századig tartott amikor megvizsgálták és nem hoztak a vizsgálatok ilyen eredményt. Florida 1970-ben fogadta el a Holdkövet hivatalosan az állam drágakőjeként, hogy megemlékezzenek az Apollo 11 holdraszállásáról és más űrrepülésekről, amelyek Floridából indultak – annak ellenére, hogy a holdkő természetesen nem található Floridában vagy a Holdon.