Lelőhelye: Pakisztán A golyók átmérője 8 mm. Az Onix Márványként vagy zöld Onixként szokták emlegetni de valójában semmi köze nincs az Onixhoz, pláne a zöldhöz mert az nem létezik, egyszerű ember által készített üveget szoktak zöld Onixként értékesíteni! Kevesen tudják, hogy az Onix egy nagyon ritka fekete Kalcedon. A kereskedelmi forgalomban lévő Onix karkötől, medálok, marokkövek festettek, kevés természetes anyag van belőle a világba. Az Onix márvány viszont csak egy kereskedelmi név, ez az anyag egy Aragonit fajta hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kalcit, de eltérő szerkezettel, szimmetriával és alakkal. Az Aragonit felfedezése a Gallo folyóban található Molina de Aragón településen kezdődött (innen ered az „Aragonite elnevezés). A német geológus Abraham Gottlob Werner fedezte fel 1790-ben. Viszonylag sok helyen található, ez persze a változataitól is függ, hogy melyik fajta. Megtalálható Pakisztánban, Mexikóban, Olaszországban, Argentínában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. . Különféle kristályformákban fordulhat elő – lehet apró prizmás kristályok, cseppkövek, tömegek vagy gömb alakú aggregátumok formájában. Számos színben megtalálható, a legelterjedtebb fajtája, a marokkói Aragonite Sputnik, általában aranybarnától borostyánsárgáig terjed. Színtelennek is lehetnek. Egyéb változatai fehér, sárga, zöld, piros, ibolya és kék színben fordulnak elő. Ezeknek a más-más kereskedelmi neve is van mert valahogy muszáj valami új anyagot mutatni. A fehér változatát általában a megfelelő néven, Aragonitként említik, a sávos sárga, zöld, zöldes-pirosat Onix Márványként szokták hívni, a világos kéket Karib Kalcitként és a sötétebb kéket Lemúriai Akvatin/Aquatin Kalcitként szokták értékesíteni. Ez a szaktudás teljeskörű hiánya, ezek mind Aragonitok más-más színben. A csiszolók nagyon szeretik ezeket az anyagokat mert nagyon könnyen csiszolható és polírozható, teljes feldolgozás után üveges és gyantás fényű. Mi ezeket a kereskedelmi megnevezéseket nem használjuk mert az megtévesztés lenne.