A ’90-es évek elején találkoztam vele először és azonnal beleszerettem. Pompás, szétterülő, laza lombozata kiváló alkalmat teremt alatta ücsörögni. Lilásrózsaszín virágai rendkívül különlegesez, sokszálú porzókból állók, pamacsszerűek, elegánsan légiesek Jellemző: laza lomb, virág, egzotikus Tudományos megnevezés: Albizia julibrissin Magyar név: Perzsa selyemakác Származás: Irántól Japánig terjed természetes előfordulása Amiért szeretjük: nekem nagyon tetszik laza lombozata, melyen átszűrődik a fény és teraszok mellett jó hangulatot árasztó kellemes időtöltésre alkalmas helyet teremthetünk vele Virágzás idő: nyár közepétől, sokporzós, lilásrózsaszín Leírás: 6-10 m magas, ernyős ágrendszerű kisméretű, ámde terebélyes fa. Finom tapintású levelei kétszeresen szárnyaltan összetettek, a levélkék 6-8 mm méretűek. Felhasználás: teraszok, bejáratok fölé nevelve vagy szoliternek, magánosan állva ültessük a kertbe Fagytűrés: fiatalon fagyérzékeny lehet, de tőről minden éven kihajt, megerősödve azonban már nem éri fagykár Fényigény: napos helyet kedvel Ajánlott termőhely: nem túl száraz talajt, meleg fekvést kedvel Ültetési távolság: 1,5-2 m Ellenállóképesség: szélsőségesen száraz helyen a tetű mértéke megnövekedhet Gondozás: 2-3 évig téli takarás Helye az erdőkertben: Megjegyzés: magról szaporítható Szállítási méret: 2-3 liter; 30-40 cm növény méret