A Tarackoló kékgyökér ősszel nyíló kobaltkék virágai ragyogó összhangot teremtenek az ugyanebben az időben bronzasra változó lombszínével Jellemző: virág, őszi lomb, szárazságtűrő Tudományos név: Ceratostigma plumbaginoides Magyar név: Tarackoló kékgyökér Származás: Nyugat-Kína Amiért szeretjük: mivel nyár végén, ősszel hozza virágait, amikor már nagyon nincsenek virágzó növények és jobbára az élővilág inkább a téli felkészülésen fáradozik Virág: augusztus-november, kobaltkék Leírás: tarackolva, gyepszerűen, nem agresszívan terjedő tövű, örökzöld vagy félörökzöld évelő dísznövény. Deltoid alakú levelei hosszú száron emelkednek a talajfelszín fölé. Ősszel igen látványos bronzszínűre váltva készül a téli visszahúzódásra. Virágait a levelek hónaljából vagy a hajtáson végállásban hozza. Toktermése van. Felhasználás: sziklakertben, alacsony évelők között jól mutat Fényigény: napos vagy félárnyékos helyre ültessük Ajánlott termőhely: a kötöttebb talajokat jobban kedveli, kevéssé vízigényes Ültetési távolság: 0,4-0,6 m Ellenállóképesség: egészséges díszcserje, a pangóvizes helyeket nem kedveli Gondozás: téli javasoljuk takarását (szalma). Tavasszal az elfagyott hajtásokat metszük le Helye az erdőkertben: Megjegyzés: szaporíthatótavaszi zölddugványozással, tőosztással vagy bujtással. Nyáron a félfás dugványozással is próbálkozhatunk Szállítási méret: 2 liter; 10-30 cm növény méret