A Kahlúa kávélikőr története 1936-ban kezdődött, amikor a mexikói Veracruzban élő Pedro Domecq-nak az az ötlete támadt, hogy párosítja az alkoholt és a kávét. Így jött létre a Kahlúa kávélikőr, amely néhány esztendő múltán átlépte Mexikó határát, és bemutatkozott az Egyesült Államokban is. Az ital népszerűségéhez kétségkívül hozzájárult a Black Russian (vodka, kávélikőr), majd a White Russain koktél (vodka, kávélikőr, tejszín) elterjedése, nem meglepő hát, hogy a Kahlúa az 1980-as évekre a világ legkedveltebb kávélikőrjévé vált. Alapja a mexikói arabica kávébab, a helyi cukornádpárlat és cukor, némi vaníliával felturbózva. Telt, édes, a pörkölt kávészemek erőteljes zamatával és a rumos édességgel. A már említett fekete és fehér orosz mellett több száz koktélban játszik főszerepet, így a B-52-ben és az Espresso Martini-ban is. Most az utóbbi koktél ihlette Latte Martini receptjét mutatjuk meg: Egy shakerbe tegyünk jeget, majd öntsünk bele 1 rész Kahlúa kávélikőrt, 1 rész vodkát , 1 rész eszpresszót és 2 rész növényi tejitalt. Rázzuk jól össze, öntsünk koktélos pohárba, majd szórjuk meg egy csipetnyi őrölt kávéval. Megjelenés: Bronzos/karamellás, mélybarna Illat: Frissen őrölt kávé, étcsokoládé, vanília Íz: Finoman krémes és édes, a fekete kávé és az étcsokoládé domináns jegyeivel, a vanília visszafogott fűszerességével Lecsengés: Közepesen hosszú, édes, mocha kávé, fehér csokoládé