A Maraschinot ma is a Girolamo Luxardo által 1821-ben kidolgozott különleges recept alapján állítják elő. Mindig nyár elején szedik le a maraschino cseresznyét – a "Luxardo marascát". A gyümölcsöket alkoholos páclében, lucfenyőhordókba helyezik lucfenyő levelekkel és gallyakkal együtt. Az ital akár három évig is így pihen. A folyékony és a szilárd részeket ezután hagyományos rézlepárlóba lepárolják, és csak a "szívet" használják fel - a párlat megmaradt, legízletesebb részét kőrisfahordókban érlelik. Az utolsó lépésben a párlatot vízből és cukorból készült szirup hozzáadásával likőrré alakítják, így az alkoholtartalom 32%-ra csökken. Az eredmény egy kristálytiszta maraschino, a maraschino cseresznyepárlatra jellemző aromával és "pörkölt dióssággal". A likőr lágy, mégis átható, nagyon intenzív és sűrű (szinte szirupos) ízű. A cseresznyelé, a cseresznyelekvár és egy csipetnyi fekete bors erős aromái dominálnak benne. Ezeket egészítik ki az étcsokoládé, a vanília és a narancslekvár jegyei. A piros kupakkal ellátott zöld palackot a cég munkatársai még mindig kézzel fonják be szalmával. Ez emlékeztet a Luxardo Maraschino palackjaira, amelyeket a kezdeti időkben Zadarban gyártottak, de akkoriban a szalma elsősorban a szállítás közbeni sérülések megelőzésére szolgált.