Fogyasztása ajánlott:

emészté si problémák (szorulás, hasmenés, puffadás) esetén

kúra szerű alkalmazására az emésztőrendszer tisztításához

Az élelmi rost és egészség kapcsolata Az emésztetlen élelmi rost egészen a vastagbélig halad, ahol a bélbaktériumok által részben vagy teljesen fermentálódik. A fermentálódás folyamata közben számos melléktermék, mint a rövid szénláncú zsírsavak, gázok keletkeznek. Ez a fermentálódás folyamatával összekötött tevékenység s a keletkezett melléktermékek vezetnek az élelmi rostok egészségre gyakorolt előnyös hatásaihoz. Az élelmi rostoknak tulajdonított fő élettani hatások a következők:

Bélfunkció Az élelmi rostok, különösképp az oldhatatlanrostok, segítenek a székrekedés megelőzésében, emelve a széklet tömegét s csökkentve tranzitidejét a bélben. Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitele is nő. A rövid szénláncú zsírsavak, melyek a rostok fermentációja során keletkeznek, a bélsejtek fontos energiaforrásaiként szolgálnak, valamint megakadályozhatják a bél tumorsejtjeinek növekedését, osztódását. A bélműködés javításával, az élelmi rostok az olyan betegségek valamint rendellenességek, mint divertikulózis betegsége vagy aranyér, kockázatát is csökkenthetik, valamint a vastagbél-daganat ellen is kifejthetik védő hatásukat.

A vér glükózszintje Az oldható rostok lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását, ezáltal lassítva a vér glükózszintjének evést követő (postprandiális) emelkedését, valamint az inzulinválaszt. Ez segítheti a cukorbetegeket glükózszintjük kontrolálásában.

A vérkoleszterin Epidemiológiai vizsgálatok eredményei az élelmi rostoknak egy újabb, a szívkoszorúér megbetegedések (CHD) megelőzésében játszott szerepét is azonosították, mely a vér lipidösszetételének javításán alapszik. Ezeknek az epidemiológiai vizsgálatoknak az eredményeit klinikai vizsgálatok is igazolták. Elkülönített, viszkózus rostok, mint a pektin, rizskorpa vagy zabkorpa mind a szérumkoleszterin-, mind az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL vagy rossz) koleszterinszintet is csökkentik. Ezzel egy időben, a kutatás folytatódik, hogy rávilágítson a magas, vegyes élelmi rosttartalmú étrend CHD elleni védő hatására is.

Egyéb Míg a székrekedés megelőzése, a vér glükózszintjének, valamint lipidösszetételének javítása áll a magas élelmi rosttartalmú étrend előnyös hatásainak előterében, egyéb előnyeiről sem szabad megfeledkezni. Példának okáért, mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, kalóriahozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz; segítve a súlykontrollt.

Annak érdekében, hogy a rostok minden előnyét élvezhessük, fontos, hogy variáljuk forrásaikat étrendünkben. A gyümölcsökkel, zöldségekkel, lencsékkel/borsókkal, valamint teljes gabonákkal tarkított étrend nem csak élelmi rostot, hanem számos egyéb tápanyagot, valamint a jó egészséghez elengedhetetlen élelmi összetevőket is biztosítja. Tápanyagtartalom (100 g-ban):

Energia: 74 kJ / 18 kcal

Fehérje: 1,4 g

Szénhidrátok: 2,5 g

Cukrok: 0 g

Keményítő: 4,0 g

Összes zsír: 0,2 g

Telítetlen zsír: 0 g

Élelmi rostok: 87,8 g

Kiszerelés: 200 g Felhasználási javaslat: 1 pohár (min. 2dl) vízbe -lehet gyümölcslé, tea is- 1 evőkanállal rakjunk az útifű maghéjból, keverjük el gyorsan, majd azonnal fogyasszuk el. A nap folyamán fontos a megfelelő folyadékbevitel (min. 2 liter), lehetőleg tiszta víz formájában!