A hajdina, vagy másnéven pohánka régebben az egyszerű népi ételek sorába tartozott. A hántolását is házilag oldották meg hézagosra állított malomkövek között átdörzsölve távolították el a kemény héjszerkezetet. A NATURKONYHA fedezte fel ismét, és bár íze sajátosan különleges, erős, talán pont ezért is egyre népszerűbb. Nagyipari méretű hántolása esetén előáztatják, vagy még kissé pörkölik is, ekkor a színe barnás tónust kap. A hőkezelés nélküli hajdinahántolás fehéres színű. Az íze sem olyan erős, mint a barna hajdináé. Beltartalmi értékei mindkét féle hajdinának egyformán említésre méltóak. "A legújabb kutatások alátámasztják a régi megfigyeléseket: a hajdina jótékonyan hat az érrendszeri megbetegedéseknél, a magas vérnyomásban szenvedőknél, a cukorbetegeknél. A lisztjét búzaliszttel keverve kenyér és tészta alapanyagként használják fel. Töret és szemes formában a jólismert orosz kása alapanyaga. A hajdina a főzés előtt megpirítva az ételnek enyhe dióízt és illatot kölcsönöz. " (Ránky Edit)