Képzeljük el magunkat távol a várostól, egy erdőben, ahol körülvesznek minket a magas, száz éves fák, és a csendet csak a tűz pattogása töri meg. A levegőben van egy nosztalgikus keveréke az égő fa és az olvadt cukor illatának. Elképzeljük, ahogy a bot végén pirul a mályvacukor, és már maga a kép is boldoggá tesz minket. Ez az illat sokkal sötétebb és gazdagabb, mint ez az egyszerű kép a gyermekkorunkból. A fa mély és csípős, mellette a vanília gazdag aromája, és a mandula enyhén kesernyés illata. Ez a vaníliás illat határozott él, mindennapi viseletre kiválóan alkalmas. Veszélyesen finom. Serge Lutens egy sokoldalú művész, aki ugyanúgy sikeres a divattervezésben, mint a parfümök területén, valamint fodrászként és fotósként is. Franciaországban született 1942-Lutens gyakornokként kezdett, mint hajsylist, Lille-ben, és már itt kezdte kialakítani saját stílusát, és a kozmetikus-sminkes szakmát is kitanulta. A 60-as években Párizsba költözött, és sminkesként kezdett dolgozni a Vogue magazinnál. A fotózásokon kitanulta a fotós mesterséget is, és 1970-ben még két rövidfilmet is rendezet, melyeket bemutattak a Cannes-i Filmfesztiválon is. A japán Shiseido kozmetikai cég 1980-ban felkérte Lutens-t, hogy reklámfotókat készítsen nekik. Az együttműködés oly sikeres volt, hogy hamarosan már csomagolásokat is tervezett a cégnek, sőt, besegített az illatok tervezésénél is, így született a Nombre Noir 1982-ben. 2000-ben megalapította saját márkáját, és mára már 59 illatot dobott a piacra. Serge lutens olyan neves parfümőrökkel dolgozik együtt, mint Christopher Sheldrake, Maurice Roucel és Gilles Romey. Parfümjei a szokványos kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, mint az a „nice parfümökre jellemző. Általában luxusdrogériákban, vagy az interneten árulják őket.