Egy iskolaépületben kezdesz, ahol látszólag valakinek nemrég volt a születésnapja. Nem emlékszik, mit csinál ott, de a környezet világos és meglehetősen barátságtalan. Te egy apró méhecske vagy egy óriási környezetben, és folyamatosan haladsz előre. Szabadon repülhet, ahová csak akar, és felfedezheti a szíve vágya szerinti szintet. Miután eljátszottad egy kicsit, és élvezted a repülés érzését, elkezded felfedezni a közeli területeket és rejtett titkokat, és találsz néhány különböző tárgyat. Az egyszer vannak energiabájitalok, amelyek megtöltik az energiamérőt, hogy folyamatosan gyorsabban repüljenek, amíg el nem fogy az energia. Másodszor, a pályákon mindenhol aranyvirágok vannak elrejtve, amelyeket jutalomként gyűjthetsz a pályák rejtettebb részeinek felfedezéséért – mindegyik gyűjtése minden pályán egy extra teljesítményt eredményez. Végül, de nem utolsósorban ott vannak a fényesen ragyogó tudásszilánkok, amelyek utat mutatnak a következő terület felé. Valahányszor begyűjt egyet, a következő megjelenik előtted, és megmutatja a helyes utat. Ha megtaláltál egy bizonyos mennyiségű tudásszilánkot, beléphetsz a következő területre, és a történet folytatódik. Mindegyik terület egy másik része a világnak, amelyet egy méh megtapasztalhat, és egy kicsit tovább lép, hogy új otthont találjon. Ezért minden szintnek más színtémája, általános környezete, hangulata és története van. Minden terület elején van egy rövid szünet, amelyben felolvasnak egy versrészletet. A vers beszél a méhről és az útjáról, hogy új otthonra találjon, és egy kicsit elmagyarázza az előttünk álló szintet.