A JÁTÉKRÓL Az én személyes angyalom egy fekete-fehér vizuális regény, amely az emberek közötti kapcsolatok bonyolultságáról szól. Városunkban gyakran esik az eső, és néha nehéz különbséget tenni a nap és az éjszaka között. Szinte mindig az eget sötétszürke felhők borítják. Talán azért, mert maga a város kikötő, és a dühöngő tenger végtelen fröccsenése. Most nehéz időszak van. Pénzt keresünk Ericával, amennyire csak lehet: vért adunk, palackokat gyűjtünk, szórólapokat terjesztünk. Rakodóként dolgozom, ő takarító. De mindent megkeresnek egy magányos kerületben található egyszobás kis lakás bérletére. Gyakran kérdezem magamtól: "Miért történik ez velem?" Mit tettem rosszul? "De még mindig nem találom a választ. Néhány hónappal ezelőtt a városunk közelében lezuhant egy repülőgép. Úgy hírlik, hogy az üzleti osztály egyik utasa egy ismert sejk volt, aki nagy mennyiségű pénzt vitt magával. A pénzt, különösen a nagy pénzt, általában bőröndökben vagy széfekben tartják. És gyakran tűzvészekben, hurrikánokban, robbanásokban és így tovább - sértetlenek maradnak. Keressen legalább egymilliót - ebből az összegből máris banki kamatokból élhet. És nem tehettem mást, mint egy esélyt.