A JÁTÉKRÓL Kr. E. 30-án az Actiumban aratott győzelmét követően Octavianus Róma abszolút mestere lett. Három diadal megünneplése után a legyőzött Egyiptom vagyonának felhasználásával átszervezte a birodalmat. Visszatért a Szenátusba három tartomány kivételével (amelyeket magának tart fenn: Gallia, Spanyolország és Szíria). Amellett, hogy megerõsítette tartományainak határait, úgy döntött, hogy véget vet a hazai frontoknak azáltal, hogy megszünteti a római uralommal szembeni ellenállás utolsó zsebeit. Így Spanyolországban megparancsolja Titus Taurus Statiliusnak, hogy csökkentse a Vaccaei törzset Kr. E. 29-ben. Az a törzs, amely segítséget hív az asztriai és kantabriai hegyvidéki szomszédoknak, ürügyet talál arra, hogy katonai hadjáratot indítson azok ellen a nemzetek ellen, amelyek még mindig ragaszkodnak függetlenségükhöz és az észak-spanyolországi földekhez. Amire azonban a császári közigazgatás nem számított, az a háború időtartama volt, amely Kr. e. 19-ig folytatódik, és sok légió küldését igényli, sőt Octavianus személyes beavatkozását is megkövetelte, aki Kr. e. 26-ban lett Augustus császár. Kr. E. 19-ig az asztriai és a kantábriai nép végül elfogadja a Pax Romana-t, sok mészárlás és kivégzés árán, amelyet a félsziget utolsó független törzseinek utolsó győztese, Agrippa parancsára hajtottak végre.