Az 1300-as évek végétől néhány svájci elkezdte hordani a hosszú csukát, eleinte kisebbségi fegyverként, katonáik zöme még mindig az alabárdot viselte. 1422-ben egy kis svájci hadsereget megvert Arbedóban egy milánói hadsereg, amely nagyszámú fegyverest tartalmazott, és leszálltak a lovagról, miután az első lovas roham kudarcot vallott. Megállapították, hogy a lézeresek jobban teljesítettek a leszállt fegyveresek elleni harcban, mint az alabárdosok, a fegyvereik hosszabb hatótávolsága miatt. Ettől kezdve a pikások aránya a svájci hadseregben folyamatosan nőtt, így a 15. század végére ez vált a domináns fegyverré. Az alabárdot csak néhány tapasztalt katona tartotta meg a zászlók védelmére, és az ellenséges alakulat feloszlatására, ha a csuka előretörése megállt. Az új svájci rendszer elképesztő sikert aratott a csatatéren: győzött a burgundi háborúkban , legyőzte a Szent Római Birodalmat a sváb háborúban , zsoldosként pedig VIII. Károly francia király olaszországi seregeinek kulcsfontosságú elemei voltak. Hamarosan számos nyugat-európai országban, különösen Németországban a híres „ landsknecht -ek átvették a csukaképződményeket. Csehországban háború tört ki Jan Hus, a protoprotestáns vallási reformátor követői és a katolikus királypártiak között. A husziták főként közönséges emberek voltak, és kevés nemesük volt, aki erősen páncélozott fegyvereseket biztosított volna. A királypártiak nehézlovasságbeli előnyének ellensúlyozására egyszerű mezőgazdasági kocsikat alakítottak át a „Wagenburg-ba, egy mobil erődbe, amelyből a huszita katonák harcolhattak. Ez főleg védelmi fegyver volt, bár az 1421-es Kutna Hora-i csatában a királypárti hadsereg áttörésére használták. Spanyolországban a Reconquista végül a Granadai Királyság meghódításával fejeződött be 1492-ben. Itt Kasztília és Aragónia seregei szintén magukévá tették a csukát, de Kasztília ezen felül újraélesztette a kard és páncélosok használatát, a csukát utánozva. ókori római légiósok. Angliában háborúk sorozata zajlott a Plantagenet királyi család lancasteri és yorkista ágai között. Ma ezeket a rózsák háborújaként ismerik. Itt a csatateret még mindig a hosszúíj és a leszállt fegyveresek uralták, bár néhány zsoldos pikászt toboroztak néhány hadjáratra. Egy másik holtág Skandinávia volt, ahol Svédország harcolt a kiszabadulásért a Dánia által uralt Kalmar Unióból. További fedezet a következő nemzetekre és frakciókra a svájci típusú csuka-taktika vagy a huszita harci kocsik saját maguk vagy ellenfeleik általi bevezetésétől egészen i. sz. 1500-ig: aragóniai, berber (wattasid), cseh (katolikus), burgundi, kasztíliai, dán, angol ( Lancaster, Yorkista és Tudor), firenzei, francia, német (császári, feudális és városi hadsereg), granadi, magyar, huszita (taborita és utraquista), németalföldi, milánói, nápolyi, pápai, lengyel, orosz, skót, svájci, velencei . Mindegyiknek megvan a maga történelmi alapú szalaghirdetése. (Számos európai nemzetet már i. sz. 1500-ig lefed a korábbi DLC). 22 új egység. További 60 sereglista, amely történelmileg valósághű hadseregeket tesz lehetővé a fenti frakciók és szövetségeseik számára az időszak különböző időpontjaiban, és a középkori hadsereglisták teljes számát 303-ra növeli. Ezenkívül a hadseregek tartalmazhatnak történelmi szövetségesek kötelékeit is. Ez több mint háromszázezer permutációt ad. Soha nem fogy ki az új párosításokból, amelyeket kipróbálhat. o Aragóniai i. sz. 1450-1479o berber (wattasid) i. sz. 1466-1500o Cseh (katolikus) i. sz. 1419-1449o Cseh (katolikus) i. sz. 1450-1500o breton i. sz. 1456-1465o breton i. sz. 1466-1491o Burgund i. sz. 1450-1464o Burgund i. sz. 1465-1470o burgundi i. sz. 1471-1477o kasztíliai 1476-1497o Dán i. sz. 1488-1500o angol (Nagy-Britannia) i. sz. 1450-1454o angol (lancasteri) i. sz. 1455-1484o angol (jorkista) 1455-1482 i. szo angol (kontinentális) i. sz. 1475o angol (jorkista) i. sz. 1483-1485o angol (jorkista) 1486-1497 i. szo angol (Tudor) i. sz. 1485-1500o Firenze i. sz. 1400-1414o Firenze i. sz. 1415-1439o Firenze i. sz. 1424o Firenze i. sz. 1440-1500o francia i. sz. 1466-1479o francia i. sz. 1480-1483o Francia i. sz. 1484-1500o Német (birodalmi) 1425-1449 i. szo német (birodalmi) 1450-1487o Német (birodalmi) 1488-1500 i. szo német (feudális) i. sz. 1450-1489o német (feudális) i. sz. 1490-1500o német (Ny-i város) i. sz. 1450-1487o német (Ny-i város) 1488-1500 i. szo német (City S & E) 1425-1449 ADo német (City S & E) 1450-1487 ADo német (City S & E) 1488-1500 ADo magyar i. sz. 1441-1500o huszita (taborita) i. sz. 1419-1434o Huszita (utraquista) 1419-1479o Németalföld i. sz. 1450-1477o Németalföld 1478-1487o Németalföld i. sz. 1488-1500o milánói i. sz. 1400-1439o milánói i. sz. 1440-1500o nápolyi i. sz. 1400-1439o nápolyi i. sz. 1440-1500o Pápai Kr. u. 1400-1439o Pápai Kr. u. 1440-1500o lengyel i. sz. 1455-1500o Rus 1470-1500 ADo skótok i. sz. 1438-1500o Svájci i. sz. 1360-1399o Svájci i. sz. 1400-1422o Svájci i. sz. 1423-1424o Svájci i. sz. 1425-1475o Svájci i. sz. 1476-1477o Svájci i. sz. 1478-1490o Svájci i. sz. 1491-1500o Velencei i. sz. 1400-1414o Velencei i. sz. 1415-1439o Velencei i. sz. 1440-1500 8 további történelmi forgatókönyv a korszak kulcsfontosságú szerepvállalásairól epikus léptékben: Kutna Hora 1421, Towton 1461, Brunkeberg 1471, Unoka 1476, Loja 1482, Bosworth 1485, Fornovo 1495, Dornach 1499. További 41 történelmi meccs került a Quick Battle módba, így az összesen 239-re nőtt, amelyek mindkét oldalról leginkább játszhatók. 4 további történelmi alapú kampány a korszak jelentős vezetőiről és konfliktusairól: Rise of the Swiss, Huszita háborúk, Merész Károly, XI. A Sandbox kampány kibővült az összes új hadsereglistával, lehetővé téve, hogy bármely nemzetet (és történelmi szövetségeseiket) bármely más nemzet (és szövetségesei) ellen vezesse – több mint nyolcvanezer permutációt adva. A Time Warp modulok az új hadsereglistákkal bővültek.