Fibre Az általunk fogyasztott élelmiszerek többsége olyan formában van, amit a szervezet nem tud hasznosítani, amíg nem megy át az emésztési folyamaton. Az emésztés a gyomorban és a vékonybélben történik, az emésztőenzimek segítségével valósul meg. Ezek az enzimek nagyon specifikusak. A fehérjéket a fehérje emésztő enzimek aminosavakra, a zsír emésztő enzimek a zsírokat és a lipideket szabad zsírsavakra, a szénhidrátokat pedig a szénhidrát emésztő enzimek egyszerű cukrokra bontják. Azonban bizonyos élelmiszerek, például a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, magvak és hüvelyesek olyan szénhidrát részt tartalmaznak, amelyeket az általunk termelt enzimek nem képesek lebontani. Ez a rész meg nem emésztett formában halad át az emésztőrendszerünkön, és élelmi rostnak nevezik. ROST, AZ ESSZENCIÁLIS NEM TÁPANYAGAz élelmi rost nem emészthető szénhidrátok keveréke, amely az általunk fogyasztott növényi eredetű élelmiszerek sejtszerkezetében található. A rost magába foglalja a gyümölcsök és zöldségek héját és pépét, valamint magvakat, dióféléket, babot és gabonát. Öt különböző komponensét fogyasztjuk két alapvető formában. Az egyik formája az oldhatatlan rost, alkotóelemei a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin. A második forma az oldódó rost, alkotóelemei a gumik és a pektinek. A NAGYMAMÁK TANÁCSÁTÓL A TUDOMÁNYOS TÉNYIGCsupán néhány évvel ezelőtt az élelmi rostokat (ezt durva tápláléknak nevezik) az egészségi jólét szempontjából irrelevánsnak tekintették. Úgy tűnt, hogy csak a nagymamák, akik azt állították, hogy „minden nap szükség van a szálas táplálékra, hogy egészségesek maradjunk, ismerték fel étrendünk e fontos összetevőjének az értékét. Az Afrikában dolgozó orvosok azonban észrevették, hogy bizonyos közösségek, társadalmak mentesek a nyugati kultúrákra jellemző betegségektől. Azt találták, hogy ezekben a társadalmakban az emberek rostban gazdag, finomítatlan, feldolgozatlan élelmiszerekből álló diétán élnek, és megállapították, hogy a nyugati étrendben előforduló rosthiány lehet a felelős sok betegségért, ami a jólétünket érinti. NEM FOGYASZTUNK ELEGENDŐ ROSTOTAz egészségügyi szervezetek jelenleg napi 25-35 gramm rostbevitelt javasolnak a felnőttek számára. Az emberek többsége azonban nem fogyaszt elegendő mennyiséget. Figyelembe véve az élelmi rost fontosságát, úgy tűnik, hogy ez az étrendünk egyik kritikus hiány eleme. TÖBB MINT KORPAÉvtizedek óta a rostot a korpa szinonimájaként tartják számon. Azonban, ahogy fentebb említettük, a rost nem egyetlen anyag, hanem egy keverék, komplexum, amely öt fő típusban áll a szervezetünk rendelkezésére, ezek mindegyike fontos funkciót tölt be. CELLULÓZ ÉS HEMICELLULÓZA cellulóz a legnagyobb mennyiségben előforduló rost élelmiszereinkben. Ez az a cellulóz, ami a növények sejtfalát alkotja. A hemicellulóz egy poliszacharid, egy összetett szénhidrát, amely pektinnel kombinálvamátrixot vagy sejtközi anyagot hoz létre, amiben a cellulózrostok behálózódnak. A cellulóz és a hemicellulóz hozzájárul a rendszerességhez és segít a székrekedés enyhítésében és megelőzésében. Ezek az anyagokgyakorlatilag változatlanok maradnak, ahogy áthaladnak az emésztőrendszeren, tömeget képeznek és felszívják a vizet. LIGNINA lignin egy fás anyag, amely segít a növényi sejt falának a megtartásában. GUMI ÉS PEKTINA gumi a rost „oldható része, a növényi hús, pép része. A pektin a gélszerű összetevő, amely a növények rostszerkezetének kötőanyagaként működik. KIHÍVÁS A ROST PÓTLÁSAA naponta hiányzó rost pótlása igazi kihívást jelenthet a feldolgozott és finomított élelmiszerek korában. Ráadásul a gyümölcsök, zöldségek és gabonák jelentősen eltérnek a bennük lévő rostok mennyisége és típusa szempontjából. Például a leveles káposzta, a zsenge borsó és más éretlen növények sok cellulózt tartalmaznak, de csak kis mennyiségű lignint. A korpa viszont nagy mennyiségű cellulózt, hemicellulózt és lignint szolgáltat, de nem tartalmaz pektint vagy gumit.