A csipkebogyó szárított terméshúsa jelentős mennyiségű C-vitamint (aszkorbinsavat) tartalmaz. Mennyisége elérheti az 1,5 százalékot is, amely szinte egyedülálló a növényvilágban. Összehasonlításképpen a friss citromban a C-vitamin csak 0,05 százalékban van jelen. A C-vitamin többek között az immunrendszer megfelelő működésében is fontos szerepet tölt be. Növeli a fehérvérsejtek aktivitását és mozgóképességét, illetve az ellenanyagok termelését is. A C-vitamin szintje a fehérvérsejtekben (fagocitákban, limfocitákban) akár százszor magasabb lehet, mint a vérplazmában () Egyes kutatók szerint a fehérvérsejtek C-vitamin szintje megfázáskor csökken, ezért hasznos lehet a pótlólagos bevitele. () A C-vitamin védi a szöveteket a szabad gyököktől, amelyeket a fagocita fehérvérsejtek vírusfertőzés során termelnek. Ez fokozza a T-limfociták szaporodását is. () A csipkebogyóval számos klinikai kutatást végeztek az oszteoartritiszben (degeneratív ízületi gyulladásban) szenvedő betegek esetében. A csipkebogyó-kivonat három-négy hónapnyi rendszeres fogyasztása csökkentette a betegek fájdalmát, ízületi merevségét, javította az ízületi mozgását, csökkentette a kezelésre szedett gyógyszerek mennyiségét. (, , ) A csipkebogyó hatásosnak bizonyult reumatoid artritisz (ízületeket érintő autoimmun betegség) kezelésében is. A vizsgálatban 89 fő vett részt, akiket két csoportra osztottak. Egyik felük naponta 2,5 grammnyi (5 kapszula) speciális csipkebogyó-kivonatot kapott hat hónapig, a másik felük pedig placebót (hatóanyagot nem tartalmazó kapszulát). A hat hónap elteltével a csipkebogyó-kivonatot szedő betegek állapota javulást mutatott, míg a placebót szedő csoport tagjainak állapota romlott. A kutatók megállapították, hogy a csipkebogyó-kivonat hatásos kiegészítője lehet a reumatoid artritiszben szenvedők kezelésének. () A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma ahhoz is hozzájárulhat, hogy csökkenjen a köszvény kialakulásának esélye. A vizsgálatok szerint ugyanis a napi 500 mg-nál több C-vitamint fogyasztók között 17-34%-kal csökken az esélye annak, hogy kialakuljon a köszvény a napi 250 mg-nál kevesebb C-vitamint fogyasztó emberekhez képest. (). Egy másik kutatás is alátámasztotta, hogy a napi 250 mg-nál több C-vitamint fogyasztók átlagos húgysavszintje (amelynek emelkedett mértéke a köszvény egyik fő kiváltó oka) alacsonyabb (5,7 mg/dl), mint azoknak, akik naponta kevesebb mint 90 mg a C-vitamin bevitelük (6,4 mg/dl). A kutatók szerint a köszvény kialakulásának esélye közel fe