Chaga gomba kivonat (Inonotus obliquus) 40% poliszacharid tartalommal. A chaga az északi féltekén, elsősorban a keményfa erdőkben előforduló gyógygomba, mely a skandináv és orosz gyógyászatban régóta ismert és használt gyógyhatásai miatt. Vegán kapszulában! Kizárólag természetes eredetű hatóanyagok!Chaga: a gyógygombák királya Mi a közös Ötziben, az ősemberben és Szolzsenyicinben? Mindkettőjüket kapcsolatba hozták a chagával, és míg az elsőnek nincs köze hozzá, a másik feltehetőleg nem ettől gyógyult meg. Ugyanakkor csak 2020-ban közel negyven tanulmány foglalkozik a gomba sokrétű gyógyhatásával: a chaga csökkenti a vércukor– és koleszterinszintet, antivirális hatású, segít a rák megelőzésében és kezelésében, erősíti az […] A chaga gomba értékes hatóanyagait kemény kitinréteg védi, ezért a gyógyhatású beltartalom a legegyszerűbben kapszula formájában érhető el. Mi a közös Ötziben, az ősemberben és Szolzsenyicinben? Mindkettőjüket kapcsolatba hozták a chagával, és míg az elsőnek nincs köze hozzá, a másik feltehetőleg nem ettől gyógyult meg. Ugyanakkor csak 2020-ban közel negyven tanulmány foglalkozik a gomba sokrétű gyógyhatásával: a chaga csökkenti a vércukor – és koleszterinszintet, antivirális hatású, segít a rák megelőzésében és kezelésében, erősíti az immunrendszert, csökkenti a gyulladásokat, erős antioxidáns, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat. Hol terem a hamvaskéreg gomba? A chaga ( inonotus obliquus ), magyar nevén a hamvaskéreg gomba az északi féltekén, elsősorban a sarkkör közeli területeken él, Szibériától Kanadáig mindenütt megtalálható. Megjelenésében elüszkösödött, égett fatörzshöz hasonlít, azonban a közhiedelemmel ellentétben a fekete felület csupán a magas melanin-tartalomnak köszönheti a színét. Elsősorban nyírfákon telepszik meg, de megtalálható bükkön és tölgyfákon is, azonban fejlődése, hatóanyagtartalma csak a nyíren teljesedik ki. A spóra sérült kéregbe kerülve micéliumszálaival a gesztbe hatol, míg a fertőzés helyén kialakul a jellegzetes, belül sárgásfehér, fekete külsejű tapló. Az ivaros termőtest nem fejlődik ki, amíg a fa él, ezért akár 80 év is eltelhet, mire a fa pusztulása után a kéreg alatt növekedésnek indulhat. Chaga, az őslakosok gyógygombája Chaga egészen biztosan nem volt Ötzinél, a keveredést az okozhatja, hogy a felszerelése között talált két gomba közül az egyik a nyírfatapló, ami szintén rendelkezik gyógyhatással, bár közel sem olyan népszerű manapság, mint a fekete vagy sötétbarna hamvaskéreg gomba. Szolzsenyicin a Rákosztályban ír a „titkos orvosságról, az isszik-kuli gyökérből készült kivonatról, ám azzal valószínűleg a mandragórára utal. Ugyanakkor azt írja, hogy a Moszkva környéki parasztok tea helyett csagát isznak, talán ezért nem lesznek rákosok. Valójában maga a chaga szó is a komi-permják nyelvből jön, és arról is számos feljegyzés van, hogy a hantik (osztyákok) milyen széles körben használják az elterülő rozsdástaplót. Amellett, hogy tisztító rituálék fontos kelléke volt, menstruálás vagy szülés után a nőket (és néha az újszülötteket) mosták a főzetével – egyfajta fertőtlenítőként. Észak-Amerikában az őslakosok, az indiánok szintén misztikus rituálék, jóslások során használták, de alkalmazták ízületi fájdalmak és gyulladások kezelésére is. Pótkávétól a gyógyszerig A ferde likacsosgomba, hogy a gyógygomba másik magyar nevét is felelevenítsük tehát a népi gyógyászatban régóta ismert volt, azonban egészen a múlt századig várni kellett, hogy hatásai széles körben ismertek legyenek. Első, széles körben történő alkalmazása mégsem gyógyhatásának köszönhető: a második világháború során fellépő áruhiány idején Finnországban pótkávéként kezdték el használni. A mai instant kávékkal ellentétben ez még egész éjszakás áztatást jelentett, immunerősítő, energizáló és antioxidáns hatása miatt egészséges alternatíva volt, ám vérhígító volta a mindennapos használatot kérdésessé teszi. Orvosi alkalmazásra, nem meglepő módon a Szovjetunióban került először sor, ahol az ötvenes években már bekerült a szovjet gyógyszerkönyvbe [1] , miután sikeresen alkalmazták kolitisz, emésztőrendszeri fekélyek és gyulladások, bélhurut (gasztritisz), sőt, pikkelysömör (pszoriázis) kezelésére, továbbá rákos betegeknél a kezelések mellékhatásainak a csökkentésére is. Innen ered az interneten még gyakran megtalálható „chromogenikus complex hatóanyag-tartalom elnevezése is: az akkori tudományos szintnek megfelelően próbálták meghatározni a standard kivonat minőségét. Sajnos az így standardizált kivonatok, bár antioxidáns-tartalmuk magasabb, szinte egyáltalán nem tartalmaznak terpéneket (például szterolokat vagy betulinsavat) és béta-glükánokat, melyek ma a chaga legfontosabb hatóanyagainak tekinthetők. Az ehetetlen szuperélelmiszer Mi van a chagában? Habár állaga miatt étkezésre általában nem ajánlják, a chaga valóságos szuperélelmiszer: az aminosavak, zsírsavak és természetesen a poliszaharidok mellett nagy mennyiségben tartalmaz kálciumot, mangánt, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, szelént, de céziumot és rubídiumot is, emellett jelentős a B és D vitamin tartalma. Hatóanyagai közül mindenképpen kiemelnénk a már fönt említett melanint, mely vírusölő hatása miatt [2] került a figyelem középpontjába, a szintén említett szterolokat, betulinsavat, emellett kiugróan magas az oxálsav tartalma is (akár tömegének a 10%-a is lehet oxalát). A tömegének a nagy részét adó poliszacharidok közül kb. 12%-ban tartalmaz béta-glükánokat, 32%-ban pedig lignint, ugyanakkor sejtfalát kitin alkotja, vagyis az egyik legellenállóbb szerves anyag. Éppen ezért értékes hatóanyagtartalmához nem könnyű hozzájutni: nem csak kesernyés íze, de megemészthetetlen rostjai is hozzájárulnak ahhoz, hogy csak kivonat (vizes vagy alkoholos) formájában alkalmazzák. Inotoidol, lanoszterol és egyéb fitoszterol tartalmának nem csak allergia-ellenes hatását [3] köszönheti, de antioxidáns és anti-mutagenikus hatásaihoz is hozzájárulnak [4] , míg mások ugyanezen vegyületekhez kötik rákellenes hatásait. Érdekesség, hogy a chaga természetes vanillint is tartalmaz – habár önmagában nem tartják kellemesnek az ízét, keverékekben érdekes kiegészítője például a kávéknak. Gyógyhatásai Az inonotus obliquus gyógyhatásainak évezredes hagyományai megkérdőjelezhetetlenek, ahogy föntebb már kifejtettük, az északi féltekén teljesen elterjedt volt a gyógyszerként történő használata. Már a Szovjetunióban bekerült a gyógyszerkönyvbe, ugyanakkor a „nyugati orvoslás csak az utóbbi években fedezte fel ismét. A már említett emésztőszervi- és bőrproblémák estén történő alkalmazás mellett nem véletlenül rákellenes [5] hatása miatt a legkeresettebb. A legenda szerint Vladimir orosz nagyherceg ajkán lévő tumort chagával kezelték. Modern kori kutatások igazolni tűnnek, hogy egész sor daganatos betegség ( tüdőrák , mellrák , méhnyakrák , májrák , vastagbélrák stb. ) esetén hatásos. Az eredmények alapján úgy tűnik, kettős hatású: nem csupán az immunrendszer erősítésével segíti szervezetünket a tumor elleni harcban, de közvetlenül is hozzájárul a daganatos sejtek pusztulásához (apoptózis) [6] . Antioxodáns hatásával függhet össze élénkítő, sejtöregedést csökkentő hatása. Ugyanakkor allergia-ellenes szerként is hatásos [7] , gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatását pedig in vitro (csupán sejtekkel végzett) és in vivo (élő alanyon végzett) kísérletek egyaránt igazolják. Csökkenti a vérnyomást, vércukor- és koleszterinszintet, védi a májat és baktérium-, vírus, és gombaölő tulajdonságokkal is rendelkezik!A Chaga gomba felhasználása Ahogy a föntiek alapján kiderült, habár nem mérgező, nyersen emberi fogyasztásra alkalmatlan magas kitintartalma miatt. Ugyanakkor széles körben alkalmazták különféle formákban:

Gyujtósnak [8] . A hamvaskéreg gomba a taplófélékkel rokon, ezeket a gombákat pedig már az ősidőktől használják tűzgyújtásra. A chagát az indiánok is elsősorban erre használták, mert kiszárítva igen gyúlékony, már a legkisebb szikrától is lángra kap.

Pipa-szertartásoknál. Meglepő módon nem csak az amerikai őslakosok, hanem Japánban az ainuk is rituálisan füstölték el egyfajta pipa-ceremónia során. Ugyanakkor a mai Oroszország területén élő népek is használták hasonlóan, vagyis a meggyújtott gomba füstjét lélegezték be.

Tisztító-szertartásoknál. Ugyancsak hasonló módon használták Szibériában és Észak-Amerikában: egy kis darab chagát meggyújtottak, majd a vörösen izzó gyógygombát egy edény vízbe dobták. Az így készült vízzel végezték a rituális tisztálkodást. Meglepő módon az antimikrobiális hatása miatt az így készült „szappan-víz hatása a hipermangános fürdőhöz hasonlóan antiszeptikus volt.

Kávénak. Míg a finneket a szükség vitte rá, föntebb írtuk, Szolzsenyicintől tudjuk, hogy a Moszkva-környéki parasztok is tea helyett fogyasztották. Mára közkedvelt kávé-ízesítővé vállt, adaptogén volta miatt úgy tartják, a szorongás, fáradtság, sőt, a stressz által kiváltott depresszió ellen is hatásos. Mivel pedig más módon stimulálja az agyat, mint a koffein, íze mellet hatásaival is tökéletesen egészíti ki a kávét.

Gyógyteának. Mivel őrölve, porítva a rendkívül kemény kitin miatt gyógyhatása nem érvényesülne, a chagát kiszárították, majd egy diónyi darabot felaprítottak, néhány percig főztek egy csészényi vízben, majd még melegen elfogyasztották. A kúrát a tünetek megszűnéségi folytatták.

Kivonatként. A chagából a leghatásosabb kivonatot készíteni. Alkoholos kivonat esetén 1 l alkoholhoz, akár vodkához, 100 g szárított és őrölt gombaport adnak, majd 10-14 nap után leszűrik. Hasonlóképpen készül a vizes kivonat, azzal a különbséggel, hogy azt szűrés után „be kell főzni, míg csak a por marad. Mindkét kivonatból naponta 1-2x fél-egy kávéskanálnyi ajánlott. Leghatásosabb a tinktúra készítése, mikor mindkét eljárást alkalmazzák. Az alkohol ugyanis nem bontja le jól a kitint, viszont a vízben nem oldódó összetevőket, mint a fitoszterolokat és a betulinsavat kioldja. A főzéssel ugyanakkor a poliszacharidokat és polifenolokat nyerhetjük ki – ez azonban elég hosszú és bonyolult eljárás. Szerencsére ma már a kivonatokat kapszula formában is élvezhetjük!

A chaga kivonat adagolása A chaga gomba adagolása [9] sok tényezőtől függ, kivonatként 100 és 5000 mg között igen széles skálán mozgó mennyiségben alkalmazzák. Daganatos elváltozásoknál már kisebb mennyiségben is hatékony [10] , míg memóriajavító hatását [11] magasabb dózis mellett történő adagolásnál figyeltek meg. Antioxidáns, immunomoduláns és gyulladáscsökkentő hatása is már egészen kis adagoknál is érvényesül. Mint minden esetben, a kezelőorvossal történő egyeztetés szükséges a pontos adagolás megállapításához. Érdemes ugyanakkor kisebb adagokkal kezdeni a kúrát, akár egyetlen kapszulával, majd fokozatosan emelni az adagot. Habár a chaga gomba kivonat szedése biztonságos még nagy dózisban is, bizonyos betegségek esetén a használata nem ajánlott:

Autoimmun betegségek, például Szklerózis multiplex, lupusz, rheumatoid artritisz. A gyógygomba aktívabbá teheti az immunrendszert, ezért ezeknek a betegségeknek a tünetei erősödhetnek. Ugyanezért nem ajánlott a szedése immun-szupresszáns kezelések idején.

Vérzékenység. A hamvaskéreg-gomba vérhígító hatású, ezért vérzékenységben szenvedőknek a szedése nem ajánlott. Nem ajánlott továbbá más, vérhígító hatású készítménnyel (Aszpirin, Serrazimes stb. ) együttesen alkalmazni.

Cukorbetegség. A gyógygomba csökkenti a vércukorszintet, ezért cukorbetegek ne, vagy csak felügyelettel alkalmazzák. Hasonló okok miatt nem ajánlott vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel egy időben szedni. Cukorbetegeknek a kezelőorvossal történő egyeztetésen túl a gyakoribb vércukorszint mérés is javasolt.

Műtétek előtt. Mivel vérhígító és a vércukorszintre is hatással van, növelheti a vérzések kockázatát műtétek alatt, ezért azt megelőzően legalább 2 héttel javasolt a chaga szedésének a felfüggesztése.

Vesebetegségek. Magas oxálsav-tartalma miatt tartós fogyasztás esetén a chaga károsíthatja a veséket, ezért kerülendő.