A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag. Testtömegünk közel 1.5-át a kalcium alkotja körülbelül 98-ban a csontokban, fogakban található meg és mindössze 1-2-ban van jelen a lágyszövetekben, sejtközötti területekben és a vérben. A kalcium részt vesz a sejtfolyamatok szabályozásában, a hormonképződésben, az izom-ingerület átvitelben, így az akaratlagos és sima izmok összehúzódásában és a véralvadási folyamatokban is. A kalcium szükséglet függ az életkortól, fizikai aktivitástól, az egészségügyi állapottól és életmódbeli szokásoktól. A szervezet optimális kalcium ellátottsága függ a bélrendszer állapotától és az emésztőrendszer megfelelően összehangolt működésétől is. A táplálékból vagy étrend-kiegészítőkből származó kalcium egy része bekerül a tápcsatornába, a bélből felszívódik, majd ennek a mennyiségnek mintegy fele az epével és a bélnedvekkel ürül, tehát a bevitt kalciumnak csupán 20-a kerül a véráramba. Ugyan így nagyon szoros kapcsolat áll fenn a vese működés és a csontrendszer között. A megfelelő veseműködés feltétele a kalcium homeosztázis (belső környezetállandóság) fenntartásának. Nagy valószínűséggel nincs szükséged kalciumra, hiszen nagyon sokszor a kalciumhiány D-vitamin hiányra utal Egyre több olyan adat áll rendelkezésünkre, amely azt mutatja, hogy nem volna szükségszerű csontritkulás vagy csontanyagcserét érintő problémák esetén azonnal a kalciumpótlást bevetni. Számos esetben negatív hatással lehet a csontsűrűség alakulására az önállóan, nagy dózisban alkalmazott kalcium kiegészítés. A kalcium ilyen jellegű kiegészítése fokozhatja a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját is. Megfelelő mennyiségű és minőségű (transz) K2-vitamin hiányában, a kalcium a csontok helyett a lágy részekbe, szövetekbe rakódhat le, így például az erek falára. A másik jelentős probléma, hogy a kalciumpótlásra szánt étrend-kiegészítők, pezsgőtabletták jelentős része vízben nehezen oldódó szervesnek mondott, de valójában szervetlen ásványianyag komplexet tartalmaz például kalcium karbonát -, amelyek felszívódási hatékonysága vitatható. A szervezet kalcium szükségletét a legjobb volna táplálékkal, élelmiszerekből fedezni, ehhez pedig tudatosságra és változatosságra van szükség, kiváltképp akkor, ha valamilyen oknál fogva (egyes táplálkozási irányzatok, fiziológiás eltérések, krónikus betegségek, táplálék allergiák, intoleranciák, stb. ) nem tudjuk a kalcium bevitelt biztosítani. A magas kalcium tartalmú ételek/italok a tejtermékek mellett mák zabpehely, rostdús gabonafélék spenót, mángold, keresztesvirágúak diófélék, olajosmagvak (pl. dió, mandula, szezámmag) ásványvíz - 150 mg feletti kalcium tartalmú ásványvizek halak, amelyeknek elfogyasztjuk a gerincét (pl. szardínia) tejhelyettesítő italok, növényi tejek jelentős részük kalciummal dúsított Mindemellett, fontos megjegyezni, hogy az egyes ételek, élelmiszerek kalcium tartalma nem jelenti feltétlenül azt, hogy az a mennyiség valóban fel is szívódik a bélrendszeren keresztül. A felszívódást gátló tényezőket több csoportra oszthatjuk A szervezet működését érintő betegségek, állapotok anyagcserezavarok, bélrendszeri gyulladások, csökkent gyomorsav termelés, vitamin és ásványi anyag hiány, Életmódbeli tényezők Rendszeres, nagy mennyiségű koffein fogyasztás, alkohol fogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód (csontosodási folyamatok) Táplálék összetevők túlzott fehérje - kalcium visszavételét csökkenti a bélből, túlzott mennyiségű zsiradék kalcium kiürülést fokozzák, fitátok, oxalátok - a bélben megkötik a kalciumot és gátolják annak felszívódását, A magas nátrium bevitel hatására a veséből történő visszaszívás nem megy végbe, így fokozott kalciumürülést idéz elő. Cafoszfor arány az eltolódott 11 helyett 12 Cafoszfor arány következtében a kalciumhoz kötődése következtében a bélből való felszívódás csökken. Magas foszfort tartalmazó termékek félkész-, kész termékek, kényelmi termékek, pl. konzervek, húsok, húskészítmények, belsőségek, csokoládé, kávé, olajos magvak, cola...