A Procyon egy a Földtől 11 fényévnyire lévő csillag, amely a Canis Minor csillagkép legfényesebb csillagaként észlelhető az égbolton. Mivel a rendszer egy összeomlott csillag maradványait tartalmazza, biztos, hogy gazdag nehézfémekben, amelyek alkalmasak az iparosításra. Így nem volt meglepő, hogy 2104-ben ez lett az egyik első kolonizált extrasoláris rendszer. A meglepetés 3 évvel később következett, amikor a település alatt egy egyértelműen idegen civilizációhoz tartozó ősi leletet fedeztek fel. Az obszervatóriumok egy, a fénysebességnél gyorsabban haladó, a rendszer felé közelítő flotta jellegzetes tachion-sugárzását észlelték - a legrosszabb forgatókönyvre készülve az ENSZ a teljes Armadáját a település minimális védelmének lerombolására küldte, miközben tudósaik keményen dolgoztak az idegen kommunikáció megfejtésén, és újdonsült ellenségük megértésén, akiről kiderült, hogy Aethyn a neve. A Defence of Procyon III egy erősen aszimmetrikus játék, amelyben négy játékos két csapatban játszik: az egyik játékos az idegen űrflottát, a másik az idegen szárazföldi erőket irányítja, míg a másik csapat az emberi űrflotta admirálisából és a szárazföldi erők parancsnokából áll. Az űrtábla egy hatszögtáblát használ, míg a földi tábla egy pontról pontra elhelyezkedő helyszínekből álló hálózat. A játékot 12 fordulón keresztül játsszák, kártyavezérelt, szerencse nélküli mechanizmussal, amely gyorsan átcsap egy gyors tempójú harci stratégiai játékba - számtalan kiváló minőségű minifigurával prezentálva, egy gazdag, tematikus világot. A csapatok két parancsnokának szorosan együtt kell dolgoznia, hogy az ellenség ne találjon gyenge pontokat, amelyeket kihasználhat, ugyanakkor a különböző mechanizmusok és a különböző színterek biztosítják, hogy mindkét játékos kényelmesen el legyen foglalva a saját feladataival - elkerülve a csapatjátékokban gyakori alfa játékos problémát. A játékhoz egy automatizált ellenfél is tartozik, amely átveszi az egyik oldal irányítását. Egy vagy két játékos kooperatívan játszhat az ellenfél ellen.