Nyugtalan időket élünk ... És így az erdőbe vezet az utunk. A reggel harmattól és ébredező mohától illatozik, délelőtt mindenhonnan málnát érezni, és amikor a horizonton megjelenik a napocska, bevilágítja az apró epreket. Estére a tájat belepi a csend és az elménkbe kiegyensúlyozottságot és békét varázsol. Vagy a kis Erdei boszorkány tehet róla?