A kuszkusz berber eredetű szó, olyasmit jelentett, hogy jól megsodort. Sok helyen még ma is kézzel sodorják-pödörik gömböcökké, enyhén benedvesített és belisztezett keménybúzadarából. A kuszkusz észak-afrikai specialitás, az étel alapját házilag készítik. Egyenlő mennyiségű búzadarát és lisztet gyúrnak-forgatnak-ráznak, sodornak össze kevés sós vízzel addig, amíg a dara átmérője a kétszeresére nem nő és teljesen gömbölyűvé nem válik. Ekkor kevés olajjal locsolják meg. Mivel a munka nagyon fáradságos, a háziasszonyok egyszerre nagyobb mennyiséget készítenek, és a maradékot szétterítik száradni, mint nálunk a gyúrt tésztát. A jó kuszkusz a készítés során többszörösére duzzad, de nem válik ragacsossá vagy csomóssá. Ha betartunk néhány alapszabályt, lágy, illatos és pergős lesz. Elkészítése: Lapos cserépedénybe öntjük, majd fokozatosan 6 dl sós vizet keverünk bele, közben morzsolgatjuk, hogy egyenletesen szívja a vizet. Tíz percig állni hagyjuk, majd belekeverünk két evőkanál olajat. Két kézzel morzsolgatva alaposan fellazítjuk, majd 200ºC-ra előmelegített sütőbe tesszük 20 percre. Ekkor már erőteljesen gőzölögni fog (nagyobb mennyiségnek hosszabb idő kell). Tálalás előtt 40 gr kisebb kockákra vágott vajat dolgozunk bele (vagy két kanál olajat). A sós vizet helyettesíthetjük húslevessel is.